Aug. 18-án avatják fel Kiskászonban a csíksomlyói Szűz Mária-búcsú és a perkői Szent István napi búcsú emlékházát, ahol a két vallási esemény történeti, néprajzi emlékeit mutatják be. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./
1996. augusztus 18.
Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./
1996. augusztus 10.
Aug. 18-án avatják fel Kiskászonban a csíksomlyói Szűz Mária-búcsú és a perkői Szent István napi búcsú emlékházát, ahol a két vallási esemény történeti, néprajzi emlékeit mutatják be. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./
1996. augusztus 18.
Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./
1996. október folyamán
Kiskászonban Jánó Mihály művészettörténész a perkői kápolna kutatása során freskórészletre bukkant, amely Szent Istvánt, Szent Imrét, Szent Lászlót, valamint Gellért és Adalbert püspököket ábrázolja. Jánó Mihály sokszor találkozott kidobott vagy félretett egyházi zászlókkal, amelyek helyett újakat készítettek. Az az ötlete támadt, hogy a búcsús emléktárgyaknak múzeumot kellene alapítani. Kiskászonban egy régi iskolaépületben jött létre a múzeum. Az első helyiségben a csíksomlyói Mária-búcsúval kapcsolatos emlékek kaptak helyet. A másodikban a perkői előkerült freskó másolatai láthatók. Az Emlékházat aug. 18-án avatták fel. /Szekeres Attila: Búcsújárók Emlékháza. = Művelődés (Kolozsvár), okt./ Ugyanerről: 1431. sz. jegyzet.
2000. május 3.
A rendkívüli értékű országos kulturális örökségnek nyilvánított több mint hat és fél száz romániai műemlék jegyzékébe hatot vettek fel Kovászna megyéből. Ugyanakkor nyolc települést neveztek meg, ahol nagy számban található országos jelentőségűnek nyilvánított épített örökség. Háromszékről a kulturális örökség részei: Bálványosvár, erdőfülei középkori építmények és kápolnarom, illyefalvi református templom, gelencei római katolikus templom, kiskászoni dák erődítmény, tündérvölgyi dák erődítmény. Az országos jelentőségű épített örökség szempontjából nagy sűrűségű települések közé Háromszékről nyolc helységet vettek fel a listára: Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Kézdivásárhely, Bardoc, Gelence, Illyefalva, Szentlélek és Torja. /Védendő épített örökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./
2000. augusztus 21.
A felsőháromszékiek hagyományos búcsújáró színhelye Perkő. A Szentlélek fölötti magaslaton emelt Szent István kápolnához keresztalják sokasága zarándokolt el aug. 20-án, vasárnap, hogy a szabadtéri szentmise keretében emlékezzenek országalapító királyunkra. A menet élén ezúttal is a kiskászoniak haladtak, de ezrek érkeztek oda Kézdivásárhelyről, illetve Kovászna övezetéből is. /(Flóra Gábor) Szent István-napi búcsú Perkőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2004. március 6.
A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája. Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről. Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./
2005. február 9.
Kézdikővár és Kézdiszárazpatak szeretne leválni Kézdiszentlélektől. A leválni akaró két településnek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1612 lakója van. A 2780 lelket számláló községközpont, Kézdiszentlélek a 290 lakosú Kiskászonnal együtt 3070 lakossal maradna. Kézdiszentlélek folytatja véget érni nem akaró földháborúját Kézdivásárhellyel. Gondot okoz a szárazpataki általános iskola, az épület egyik fele megsüllyedt. Az iskolában 214 gyerek tanul, az óvodások száma 85, csökken a tanulólétszám. /Kisgyörgy Zoltán: Szentléleken nem állt meg az idő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./
2005. augusztus 22.
Augusztus 20-án több száz zarándok indult egyházi zászlók alatt, Szent István-énekeket énekelve, a kézdiszentléleki erődtemplom elől Perkőre. Magyarországról is jöttek szép számban. A kápolnát és a szabadtéri oltárt a hagyományokhoz híven a kiskászoni ifjak díszítették fel. A zuhogó eső ellenére kétezres tömeg vonult a kis kápolna mögött felállított szabadtéri oltár elé meghallgatni az ünnepi szentmisét, Szent István királyra emlékezni. Az oltár két oldalán felsorakozott Kézdi-Orbaiszék római katolikus papságának zöme. /Iochom István: Szent István-búcsú a Perkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./
2006. április 6.
Dr. Nagy Lajos Rétyről írott a monografikus munkája rendhagyó azok között, amelyek eddig láttak nyomdafestéket Háromszék megyében. Hány olyan település – község vagy falu – van, ahol könyv, falufüzet, egyház- (Zalán, Futásfalva, Erdőfüle, Angyalos, Kiskászon) vagy éppen iskolatörténet (Réty, Bodok), gyűjteményes kötet (Bereck) rögzíti az adatokat, hol vannak készülőfélben munkák? A hiányt, nem egy helyen, a rendszeresen megjelenő helyi kiadványok (Csernáton, Bölön, Csomakőrös, Uzon, Illyefalva, Maksa, Nagyajta) pótolják. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Barótról több vaskosabb-rangosabb kötet született, és más települések históriáját, olykor jelenét is kisebb-nagyobb kiadványok őrzik már, de van olyan település, ahol a meglévő kibővítésére és újbóli kiadására is gondoltak (Árkos). Kisgyörgy Zoltán értékes kéziratokról tud számos település esetében, kántortanítók, falukrónikások, műszakiak, orvosok, középiskolai tanárok tollából. /Kisgyörgy Zoltán: Réty előtt és után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./
2007. június 19.
Kiskászon Kézdiszentlélek egy része, egy utcája. Kiskászonnak a 2002. évi népszámlálás idején 290 lakója volt, s szinte hihetetlen, hogy 1910-ben 1217 személyt tartottak nyilván. Három esztendeje ígérgeti a kiskászoniaknak a szentléleki tanács, hogy rendezteti a falu borvízkútját és környékét. Nagyon sokan, az egész környék ide jár borvízért. Kitűnő az összetétele, gyógyvízként is használható. Most már rendezni fogják, mélyítik majd a forrás levezető árkát. – Gergely Sándor, a kiskászoniak fiatal tanítója nyolc gyermeket oktat. Pénzt tartalékoltak a falu kis iskolájának korszerűsítésére. A falu idegenforgalmi látnivalója a Búcsújárók emlékháza. A közelben a Perkő-hegy kápolnája, egykori Szent János templomos emlékhely, a Perkő vára, Szent István-napi búcsúkat tartanak, de ott vannak Cecevárának romjai, s a környék népviselete, népi hagyományai sem ismeretlenek. Kiskászonban két alkalommal lehet több turistát látni: a csíksomlyói búcsú idején és Szent István napján, amikor a hívők ezrei lepik el a Perkőt. /Kisgyörgy Zoltán: Búcsú előtt Kiskászonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./
2007. augusztus 21.
Augusztus 20-án a búcsús szentmise a Perkőre vezető úton székelykapu-avatással kezdődött. A kapu a gelencei Both fivérek, László és Imre műhelyében készült. A zarándokok egyházi zászlók alatt Szent István-énekeket énekelve a kézdiszentléleki erődtemplom elől indultak a Perkőre. A zarándokok zöme a Szentföld, azaz a vidék falvaiból érkezett, de Magyarországról és az elszakított területekről is jöttek szép számban. Ez volt a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának záró rendezvénye. A kápolnát és a szabadtéri oltárt a hagyományokhoz híven a kiskászoni ifjak díszítették fel. A kánikula ellenére többezres tömeg vonult a szabadtéri oltár elé az ünnepi szentmisére. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki főesperes köszöntötte a jeles vendégeket. Elmondta: a háromszéki papság és a hívek elítélnek minden olyan próbálkozást, amely az egyház és a főpásztor lejáratását célozza. A szentmisét Tamás József segédpüspök celebrálta. Este a baróti TransylMania etno-rockegyüttes Mert tudnom kell... című produkcióját mutatta be. Közreműködött a kolozsvári Ördögtérgye Néptánccsoport, a sepsiszentgyörgyi Belice Néptánccsoport és a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes. Ezt követően 23 órakor a perkői kereszt közelében fellángolt az első őrtűz. /Iochom István: Székely kaput avattak (Szent István-búcsú a Perkőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./
2009. október 7.
A Hatvannégy Varmegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete szeptember 10-től gyűjtést szervezett rászoruló magyar családok megsegítésére. Szőcs Zoltán HVIM-elnök elmondása szerint igen szép számban érkeztek a csomagok. A csomagok kiosztására október 4-én, vasárnap került sor. Kézdiszentléleken tíz, Kézdiszárazpatakon hat, Kiskászonban pedig egy családot ajándékoztak meg. Végül a vármegyések kézdivásárhelyen a hétgyermekes Dobra családhoz is ellátogattak. /Iochom István: Szeretetcsomagokat osztottak a vármegyések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
